- Jenő! Mondd, ma már bárki bejöhet az országba?
- Be.
- És ki is mehet?
- Ez régen is így volt, Lujza...
- Régeen?! Hát akkor még vasfüggöny volt, vagy nem?
- Az csak szimbolikus név volt...
- Hát akkor tényleg ki lehetett menni, ha csak az volt...
- És mondd, Jenő! Te láttál már néger embert?
- Láttam Lujza.
- És hol?
- A piros hetesen.
- Jenő, most olvastam, hogy nagyon sok fiatal érkezik az országba valami rendezvényre, köztük négerek is.
- Afroamerikaiak, Lujza.
- Értem, értem.
- De lesznek ott még európaiak is, meg mindenhonnan. Hogy beszélnek ezek egymással?
- Biztos mutogatnak.
- Igen, azt te is szoktál...
- Csak, ha indokolt.
- Te, hogy ezek a külföldi fiatalok hogyan öltözködnek! Az egyik például egy szőnyeget csavart magára...
- Biztos sietnie kellett. Ezt a gyorsaságot te elirigyelhetnéd tőlük...
- Jajj, Jenő, olyan vagy! Könnyű nektek férfiaknak, csak öltöny és öltöny... És mondd, Te elmennél egy ilyen rendezvényre, ahol ilyen sok külföldi fiatal van?
- Nem tudom, Lujza, az attól függ...
- Mitől, Jenő?
- Hogy Te ott lennél-e... Én élvezném a nagy csendet...
Tudod már, hova mész hétvégén. Ide.
Utolsó kommentek